2012. szeptember 4., kedd

Pankás...


Najó! A várat anya építette, de nézzük csak azt a huncut arckifejezést! Igen! Kb. 3 másodpercig állt még :)
Ha ilyesmit még nem is, de nagyon sok mindent már bizony!
Rengeteget beszél, napról napra újabb szavakkal rukkol elő, és már kapcsol is össze fontosakat (pl. anya, gyere!)...
Öltözik! bugyipelust kis segítséggel felveszi, nadrágot többször is sikerült egyedül, és tegnap mindkét zokniját maga húzta fel!
Minap anya egyik pólójának az ujját húzta a fejébe, hozzá apa bakancsa, és baseball-sapija...és irány az udvar :) Papucsba már régóta egyedül mászik bele, és hajlamos válogatni, főleg cipő ügyben! Tegnap egy zsákban akadtam rá egy kapott cipőre, elővettem, hátha jó már, de annyira merev és bumfordi, hogy nem is nagyon gondoltam, hogy ráadom. Meglátta, csak az kellett. Ma udvarra indulva is azt vette le a polcról, mondom neki, hogy az nem kényelmes, húzzunk fel másikat, erre elhúzta a száját, és elpityeredett.... Annyira megsajnáltam! Olyan cuki ez is, hogy nem visít, csak tudtunkra adja a szomorúságát, olyan igazi kis csajosan. Szeret menni erre-arra, autóba rángat minket, ha tehetné, naponta.
Sokszor ki is használjuk, elautózunk valamelyik közeli tó partjára és sétálunk egyet. Ezt ő is, mi is nagyon szeretjük.
És még egy cukiságáról végezetül; este elalváskor egy ideje az a műsor, hogy végigsorolja, ki alszik. Befektetjük a kiságyba, leoltjuk a villanyt, és mondom neki, hogy anya is alszik, erre rákezdi; mama is, fickó (mama kutyusa) is, ésatöbbi ésatöbbi... aztán egyszercsak csend, és jöhet az alvás :)
Hát ilyesmik vannak...
IMÁDOM!!!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése