2013. július 31., szerda

Cukkini, te drága! (?)

 
 A cukkini csoda egy zöldség. Mivel íze nagyjából nulla, ezért megfelelő fűszerezéssel, ízesítéssel bármit lehet belőle csinálni. Na jó, Sztroganoff-bélszínt talán nem, de azon kívül egész sokféle dologra alkalmas. Ha elszórsz pár magot a kertbe, végtelen mennyiség terem belőle, és miután minden ismerősödet a sírba kergetted már a minden nyáron esedékes adományaiddal, elkezdesz gondolkodni, mi mindenre használhatod még azon a százötven dolgon kívül, amit eddig tudtál...
Az igazi ínyencek most törték szét a laptopkijelzőt dühükben, mondván a cukkinitől a falramásznak! Mi az, hogy mindenbe, meg lecsóba, meg ilyenek? Ennél nagyobb szentségtörést még nem hordott a hátán a föld! Pokolba a mindent ellaposító cukkinivel!
Részben jogos a felháborodás, lecsóba pl. nekem is szentségtörés volna!
De!
Az alap rántott verzió nagy kedvenc, a végtelenségig enné a család, ma ez készült nálunk, aztán a felkarikázott, besózott mennyiségre nézve elbizonytalanodtam, valóban szeretnék-e ennyit vacakolni a panírozással, úgyhogy gondolkodtam, mi légyen vele.
Egy része kirántódott a háború elkerülése végett. A többit jelen esetben májjal variáltam. 
Mindenféle máj és egyéb belsőség nagy kedvencem, a sertésmájat azonban senki nem eszi meg a családban rajtam kívül. 
A minap egy szép darab kacsintott rám a boltunk húspultjáról, szép szeleteket vágtam belőle, kirántottam, három napig ettem... A lepottyanó felaprózva ment a fagyasztóba. Ezt most előkaptam, csíkokra vágott sárgarépa, só, bors, majoranna, mustár, és csíkokra vágott cukkini... Ennyi.
Mellé jéghideg koviubi, egy kevés a rántottból, zőccséges-currys rizs...
És ha mindettől nem lettem volna degesz, lezáró nyamiként jöhetett volna egy szelet kenyér, ananászlekvárral, amit szintén eme nemes növényből készítettem pár hete.
Cukkini feldarabolva kis vízzel megy a fazékba, befőzőcukor és cukor hozzá (a befőzőcukor használati utasítása szerinti mennyiségekben), és kilónként egy üveg Szilas ananászaroma.
Aki most felkapta a fejét az utolsó hozzávaló olvasása okán, attól kérdezném; Soha nem evett egy finom gyümölcsfagyit a nyári hőséget enyhítendő? Vagy egy rém egészséges gyümölcsjoghurtot a bifidusza miatt? Nos, jelentem egyiknek sem a gyümölcs, hanem az efféle aromák adják azt a fenséges ízt! 
Szóval ennyi a recept, pillanatok alatt kész, nekem bejön, család szerint inkább körte íze van, de azért az sem túl rossz, ugye?


Kérésre az "ananászlekvár" pontos(abb) leírása:

3 kg cukkinit hámozunk, kimagozunk, feldarabolunk, kevés vízzel (amennyiben kényelmesen tud főni) puhára főzünk.
Ezután jöhet bele a többi hozzávaló; 1 kg cukor, 3 kis üveg Szilas ananászaroma, és 3 tasak dzsemfix.
Összeturmixoljuk, nagy lángon 3-4 percig összerottyantjuk, és azonnal üvegekbe töltjük. Az üvegek fejreállítva álljanak 5-6 percig, aztán mehetnek a kamrapolcra.
Kis kiegészítés:
A dzsemfixet "hivatalosan" hideg cucchoz kell adni, aki fél, hogy a forró cukkini összekapja, keverje el kevés hideg vízben és úgy adja hozzá.

Citromlekvár

3 kg cukkinit lereszelek, 1 kg cukorral, ízlés szerint 4-5 citrom levével és reszelt héjával pépesre főzöm, közben jó elpárologtatom a levét.
2 zacskó dzsemfixet belekeverek, 3-4 percig nagy lángon főzöm még, majd azonnal üvegekbe töltöm, 5 perc fejenállás után irány a kamrapolc!

A szép sárgás színről némi kurkuma  hivatott gondoskodni...



2013. július 30., kedd

Semmi extra...

...csak egy ötlet.
Merthogy minap megláttam a bótba a levelestésztát és vettem, gondoltam, jó lesz valamire.
Ma meg készült a zöldborsó főzelék, és valami érdekeset szerettem volna mellé.
Előkaptam hát, kör alakúra nyújtottam, nyolc cikkre vágtam, és semmi mást nem tettem, mint gulyáskrémmel vékonyan megkentem, feltekertem, és nagyjából tíz perc múlva kész is volt.
A nagy furcsán nézett, mikor ezt tálaltam a főzelék mellé, aztán nagyon hamar elillant a kezdeti fanyalgása!
Rém egyszerű, gyors, és tényleg nagyon finom!

2013. július 29., hétfő

Író olvasó találkozó és csobbanás...

Ma meglátogatott egy régi kedves ismerősöm, mert épp a környéken volt dolga, és ha már erre járt, hozott Pankának a nemrég megjelent könyvéből egyet ajándékba. Vagyis biztos, ami biztos alapon kettőt, hátha valami baj éri az egyiket, sok értelme azonban nem volt a gondos készültségnek, ugyanis mindkettő kapott egy kis sört az úton...
Angyalhajú gyermek nem tanúsított nagy figyelmet az író bácsi irányába, sőt! Viszont a könyv, amelyen nagy piros betűk jelzik, hogy öt éven felülieknek való, és nem is túl csajos a téma, azonnal magával ragadta az én kétésfélévesemet!
Szerettem volna fotót készíteni a könyv átadásáról, amint a lányka ül íróbácsi ölében, és mosolyogva átveszi a könyvet, de...
Végül én fotózkodtam vele, jobbhíján...
Íróbácsi kellemesen megreggelizett (ebédelt), bemézeskávézott, felpakolta a havi akácmézadagját a mocira és útnak indult.
Majd hamarosan mi is.
Merthogy jött a Poci, aki szegény három hete egyhuzamban dolgozik, és most végre szabad volt a vasárnapja, és gondolta végre megfürdene! :)

Úgyhogy összekaptuk magunkat, és egy kis "merre menjünk"-típusú hezitálás után, a szokásos györöki strandon kötöttünk ki. 
Húgomék oké, hogy ott voltak, ők ott bútordarab, de épp a nővéremék is ott tartózkodtak, hasonló hirtelen felindulásból, úgyhogy szép kis családi karika kerekedett.
Pankalány először a már jól bejáratott kis babamedencét támadta, teljes menetfelszerelésben (karúszó, "fürdőgumi", kislabda), és egyszercsak megtörtént a csoda, elkezdett velük úszni!
Na, azt a fejet, amikor rádöbbent, hogy ez a ciha nem kizárólag optikai tuning!
És innen hihetetlen dolgok vették kezdetüket! Mivel a többiek már erősen mentek volna befele a Balatonba, húgom a gumimatraccal próbálta a lánylényt átcsábítani a nagyvízbe, amire mondtam, hogy reménytelen, hisz bármiféle ilyen létesítmény elől visítva menekül! Nellike meggyőzte! Panka ment! És gumimatracon napozott csajosan a lábalenemérő vízben, majd úszkált, először karúszó-fürdőgumi kombó, majd az utóbbi nélkül.
Aztán egy kis kaja, játszótér kitérő után nekiiramodott a víznek, be
nyakig, minden nélkül, és kikérte magának, hogy bárki fogja, és nekiállt (volna) úszni. Rájött, hogy így azért még nem megy, úgyhogy egyelőre még marad a karúszó.
A parton megcsodálta az uncsitesó bepirult lábkörmeit, összehasonlító elemzéseket végzett, aztán irány darány Surány! Mármint nekik, nekünk - bár Panka a badacsonyi házat emlegette - Nagyrákos.
Ja, a víz borzalmas volt, nagyon enyhe felüdülést hozott csak, elméletileg 26 fokos volt, szerintem legalább 40!

2013. július 22., hétfő

Hurrá nyaral(t)unk!

Az úti cél Badacsonytomaj, mint mindig, a cél amúgy semmi extra, csak pihi, Balaton, napozás, és ami jön, és jól esik!
Nekem ez a nyaralás, nem nézelődök, nem művelődök, csak töltődök :)
Valahogy így:






1. nap - péntek
A tervezett reggeli indulásból természetesen délutáni lett, mert ugyebár az ember lánya szeretné a házat úgy otthagyni, hogy semmi gubi ne legyen (rend, fegyelem, pedantéria), meg hiába a kombi kivitelű gépjármű, a világ összes fontos cucca ebbe sem fér el...
A két és féléves teljes ruha és cipőarzenálja, játékok, ágybetéte, a tolóka is jól jöhet, a kismotort ő dobta be a csomagtartóba... folytassam?
Érkezés után a ház belakása (rádöbbenés, hogy a fél napos pakolás után a gyereknek nem hoztam zoknit...), majd Badacsony, rablónegyed, fürdőruci vadászat (sikertelenül), egy telefonfülke meghódítása, séta a mólón, vad motorozással
(háttérben a világ legfélelmetesebb körhintája - halálra röhögtük magunkat rajta), aztán a kötelező strand.
Egy kis homokozás, és egy úszógumira való rácsodálkozás, aminek eredményeképp - bár karúszó párti vagyok - másnap megkapta a hőn áhított "fürdőgumit".
Az esti elalvás érdemel még néhány szót... Berendezkedett a kiságyban az otthon megszokott holmikkal, cumi, rongyi, takaró, és szépen indult minden, épp, mint otthon. Egy kis idő múlva szomorúan bejelentette, hogy nem itt akar aludni, hanem a fekete házban. Aztán kis csend, majd újra a fekete ház. 
Nehezen, de egyszer csak leesett, hogy a gyermeknek honvágya van! 
Kérdeztem tőle, a fekete házban milyen színű a lépcső, mire azt válaszolta, fekete. Igen... a szürke színt nem ismeri... otthon szeretne aludni. 
Beleképzeltem magam a helyébe, mit gondolhat, érezhet. Eljöttünk, s addig rendben, hogy jól elvoltunk egész nap, de miért nem megyünk haza a végén? Miután ezt felfogtam, elmagyaráztam neki, hogy csak párat alszunk itt, és hazamegyünk, az az otthonunk, itt csak nyaralunk, stb. és minden rendben volt, hamarosan elaludt.


2. nap - szombat
Ébredés után nekiindultunk Tapolcának, hogy beszerezzük a heti kaja és jégkrém adagunkat, valamint a minden nyaraláskor esedékes fürdőruci bevásárlásomnak eleget tegyek, mert nekem minden nyáron új kell, és persze a lánynak nem ártana néhány zokni sem ugyebár!
Aztán vendégek érkeztek, Kepó, Zsuzska, és Áronka, akiket Panka nagyon várt. Délután aztán már közösen az elengedhetetlen strand...
Panka nagyon ügyesen elleste egy kislánytól, hogyan ugrálunk és virgonckodunk a fürdőkarikában, nagyon élvezte!
A csúszda nagy öröm volt, pillanatok alatt "belakta", ezt a fajta félelmet sikeresen leküzdötte most pillanatok alatt!

 
3. nap - vasárnap
Nagy badacsonyi sétával kezdtük a napot, lesétáltunk a háztól a rablósorra... Lefelé tűrhető volt, felfelé elviselhető...
Pankát nagy nehezen belekényszerítettük a kocsiba, amitől egy ideje fél, több más dologgal együtt (egy korábbi bejegyzésben írtam erről részletesebben). 


Lenn rácsodálkozott a búcsú hangulatra, kisautókat bambultunk, szerencsére egyelőre csak nézi, majd egy nagy játszóterezés következett, és erőgyűjtés a hegymászáshoz!

Ma a györöki strandra mentünk, tesómék vártak bennünket, meg azt jobban szeretjük, sokkal több játék van Pankának, hatalmas játszótér, sok csúszdával, mászókával.
Pillanatok alatt megvolt már a legnagyobb csúszda is, nagyokat játszott, kicsit fürdött - ez annyira nem vonzza - és megkapta az első strandi lángost (utánunk az özönvíz).





Ha itt strandolunk, kötelező jelleggel elfogyasztunk egy kellemes fagyit zárásképp, mert finom.
Panka hamar lecserélte a kis egygombócosát az enyémre, így jártam!
Este kellemes beszélgetés a teraszon, majd miután Áronka elaludt,folyton azt szerette volna megkukucskálni, hogyan alszik a baba, de aztán lassan ő is álomba merült, velem együtt.
A pasik meg valamikor, ki tudja mikor!




4. nap - hétfő
A vendégek hazaindultak, mi pedig a veszprémi állatkertbe.
Az idő is ilyesféle programnak kedvezett, borongós, nem túl meleg napok vannak mögöttünk.
Panka viszonylag érdeklődő volt, de most is elég hamar megunta, még mindig kicsi ehhez a hatalmas élménytömeghez, nagy részét be sem jártuk az állatkertnek!
Egy babakocsiban meglátott egy mekis dobozt, aminek eredményeképp mekis ebéd következett :)
Hazaúton pillanatok alatt bealudt,mi pedig egy szép helyen leálltunk az autóval Balatont bambulni, közben elkapott bennünket egy kellemetes kis balatoni vihar.
Aggódtunk, mi lesz a strandolásból, hisz ezt ígérgettük a gyereknek végig az állatkertben.
Tettünk egy tapolcai kerülőt, hadd aludjon az a gyerek, meg fagyi készletünk is kifogyóban volt, és mire visszaértünk, szépen kitisztult az idő, és este hat óra magasságában irány a strand!


Néhány bátor, és kicsit több kisgyerekes kötelező strandolón kívül lélek nem volt a parton!
A víz borzalmasan hideg volt, Panka pedig, mint egy kis vizipocok, ezen a napon élvezte először, és a leginkább a fürdést!




5. nap - kedd
Egész napos strandolást terveztünk, újra Györökön.
Nagyon jól éreztük magunkat, Panka elsősorban a parti játékokat értékelte, fürcsi szinte semmi.
Aztán "Panka lángossat kér" következett, majd hirtelen elindult a kijárat irányába, kék csúszda felkiáltással...
Na, innen következett a rémálom!
Tavaly is  nagy kedvenc volt az a játszóbusz, amiben mászókák, csúszda, és egy rakat golyó van, befizettük egy "körre", de a kisasszony nem akart kiszállni, úgy kellett kiszedni belőle!

Kábé másfél órás hisztiroham után hazafelé vettük az irányt. Ez volt a kiscsaj első igazi embert próbáló hisztije. Csak a golyósba akart, még elalvás előtt is azt emlegette. Én pedig úgy gondoltam - pláne, hogy fel sem mert mászni a csúszdához - hogy nyolc perc golyók közt ücsörgésért nem pengetek ötszáz forintot, pláne, hogy olyan csudijó játszótér van pár méterrel odébb, amivel ezt össze sem lehet hasonlítani. Szóval, visítás ezerrel, mindenki riadtan, és sajnálkozva bámul, én meg csak ölelem, és nyugtatgatom, és próbálom elterelni a figyelmét. Elmondtam neki, miért nem mehet vissza, és azt is, hogy ha nem tetszik a többi játék, és így nem érzi itt jól magát, akkor hazamegyünk. És ez lett a vége, és az, hogy ezután a saját kis strandunkra megyünk!

6. nap - szerda
Egész napos strand, a tomaji kis strandon  a tegnapi műsor elkerülése végett.
Működött, egyszer jutott csak eszébe a golyós csúszda, de elmondtam neki, ez a másik strand, és ennyi. Érdekes egyébként, hogy néha összekeveri őket, a kis strandon elindul, hogy megy a nagy csúszdához, elmondom neki ez a másik strand, akkor leesik neki!
A strandon jön-megy homok, csúszdák, mókuskerék, mászóka, és elölről. Az elengedhetetlen lángos itt sem maradhatott ki, de aranyos, jóllakik, nem követelőzik fagyi, és egyéb dolgok miatt.

Mondjuk a reggelt mindig jégkrémmel kezdi a hűtővből, ez az ő kis extrája most!
De vissza a strandra! Itt is megtalálta a tutit, a lángos volt mindennek az oka, ott akadt rá a tuti játékra!
Egy hatalmatos utánfutó, műfűvel, pöttyöslabda nagyságú lyukakkal, és pöttyöslabdákkal... Óriás rex néven fut...
Előző este összeismerkedtünk egy családdal, anyuka már emlegette, hogy a gyerekeit nem bírta onnan elrángatni, ráadásul az is fizetős, na, ma végre mi is megtaláltuk!
Szerencsére a fizetős státusz megszűnt, egy rakat gyerek dobálta be a lyukakba a labdákat, a végére eléggé elfajult a dolog, Panka hol derékig, hol nyakig egy lyukban, "segítség, segítség" felkiáltásokkal megtűzdelve próbálta felfedezni, hova esnek a golyók.
Néha sikerült elcsábítani más irányba, de folyton visszaszaladt ehhez a pompás attrakcióhoz. Talán sikerül majd másnap azt füllenteni, hogy az a másik strandon van. Nem vagyok átverés párti, sőt! De ez a játék! Mindegy, meglátjuk. Víz most sem nagyon izgatja, csak a hordozása vödörben az építéshez. 
Egyszer fogtam, ráadtam a karúszót, és bevittem, úszkáltunk, lóbáltam, stb. tetszett neki, de hamar kiindult, és ennyi! Majd! (ha fagy).
Este a szőlőben kellett vacsizni, mert a félig ledőlő téglakupac vonzotta a kiscsajt az egész udvaron a legjobban, azon mászkált, és ott talált kis ülőhelyet magának.
Anyja lánya, a fiús-felfedezős-állandóan nyakig koszos fajtából!
Este már épp elaludt volna, egyszer végre időben, én meg bekapcsoltam a másik szobában a laptopot, ami előző este egy meséje közben merült le, és ahogy kinyitottam, elindult... meghallotta a zenét, ki a kiságyból, és három mese lett még belőle. :)

7. nap - csütörtök
Szintén egész napos strand, tomajin. Persze a labdás hellyel, a betervezett füllentést nem sikerült bevetnem (nem is baj), rögtön vágta, hol vagyunk. A szokásos homok, játszótér, labdás hely, vízpart útvonal bejárása, és végig élménykedése, az újonnan megismert ismerősökkel való játszás jellemezte a napot. Korábban, hat óra körül indultunk el a strandról, eléggé elfáradt a gyermek. Az autóban pillanatok alatt elaludt, amire számítottunk, közben egy tapolcai gyors élelembeszerzést is megoldottunk.


Frissen ébredve este sétálni indultunk, amiből egy nagyjából két kilométeres túra lett, hegyről le, hegyre fel. Panka nagyon élvezte, mindent megnézett, végigsétálta az összes kőkerítést, és természetesen végigcsacsogta az egész kis kirándulást!


8. nap - péntek
Az éjszakánk borzalmasan telt. Illetve Pankáé, és az enyém, apa ahogy szokta, letette a fejét, és aludt.
Mi meg csak forgolódtunk, nyűglődtünk, pedig nem volt nagyon meleg sem, ki tudja, front, vagy mifene lehetett az oka. Ébredés után igyekeztünk minél jobban húzni az időt, hogy ne megint a legnagyobb melegben érjünk le a strandra, kettőig sikerült.
A szokásos strandos körök mellett ma Panka újabb nagy sikert könyvelhetett el, két és fél évesen felfedezte végre, hogy a hinta jó dolog!
Sosem volt vele nagy barátságban, röpke időkre lekötötte, de hamar rohant tovább. Nem szereti a passzív játékokat, ahol nem ő cselekszik, most pedig az elbizonytalanodós-félős időszaka óta a közelébe sem! A laphintán kezdte egyik nap az ismerkedést, ráhasalt, és a lábával lökte magát, ma viszont egyszercsak felkéretőzött rá, aztán "Ez nem biztonságos" kijelentéssel gyorsan le is! Kicsit később újra ráült, és már meg is tetszett! Mondtam neki, hogy a másik, a kisebbeknek való sokkal kényelmesebb, és biztonságosabb, próbáljuk ki azt is, átültettem, és kis meg-megingásokkal tarkítva nagyon élvezte!
Öt óra körül hazaindultunk, húgomék érkeztek egy kis grillezgetős, dumálgatós estére, nagyon vártuk őket, és kellemes estét töltöttünk együtt. A fiúk hegyet másztak, a csajok pletyóztak, a hús remekül sikerült, az idő kellemes volt, tizenegykor pilledtünk el, Panka már jóval korábban ágyba kéretőzött, és pillanatok alatt el is aludt.
Holnap a györöki strandra indulunk, együttlevés okán, nem túl nagy örömmel várom a golyós pénznyelő és Panka újabb kalandját...
 

9. nap - szombat
Ma a szokásos délelőtti nyűglődés után a györöki strandra mentünk, és a legnagyobb örömünkre buli volt a faluban a strand melletti sétálósoron. Na nem a buli miatt voltam ennyire boldog, csak mert  Panka kedvenc golyós attrakciója is kitelepedett a strandról! Nagyokat játszott, és felfedezett magának valami teljesen új dolgot a strand legvégében, egy kis gyerekmedencét. Valójában tudtunk a létezéséről, de eszünkbe se jutott! Pankának nagyon tetszett, amennyire nem vonzza a Balaton (kivéve este jéghidegben), annyira élvezte ezt! Strand után tesós, teraszon dumálgatós este, majd vissza Tomajra. A csaj az autóban bealudt, ruciban, s élete első éjszakáján pelus nélkül aludt!


10. nap - vasárnap
Elérkezett az utolsó nap, nekem már nagyon mehetnékem volt, nem bántam. Sok egyhuzamban ennyi napon át semmi mással sem foglalkozni, mint hogy hol vannak a fürdőbugyik, be van-e kenve a háta a kölöknek rendesen, meg ilyenek! Szép komótosan összecihelődtünk, degeszre tömtük a kombit, és irány az utolsó strandolás Györökön. Gyerek a kocsiból kiszállva azonnal felfedezte és konstatálta, hogy a golyós kinn van, úgyhogy minden az elvárás szerint indult.
 A szokásos strand-körök lefutása mellett ma is volt ám felfedezés! Ma a mérleghinta hódította vissza magának egykori rajongóját!


 Merthogy mostanság ettől is ódzkodott! Addig rendben volt minden, amíg emelgette, ráült leszállt, de ha bárki fel akarta emelni vele, menekült. Most egy kislány érkezett a túloldalra, én kicsit megfogtam, és mondtam, hogy anya fog, és kezdődött a játék! Hatalmasakat kacagott, semmi félelem nem látszott, csak én éreztem, ahogy szorítja a hóna alá a kezemet... 
A kismedence ma is sláger volt, ma már karúszó nélkül, és egész komoly úszásimitációval telt a fürdés! 
  
Egy kellemes Parti-csókás gyrosozós, halazós sztori után még egy kis fürdés, és elindultunk haza. Jó volt megérkezni, mindenki birtokba vette a fontos dolgait, anya kertet locsolt, Panka felfedezte a játékait (apa egy sörrel a kezében a tévé előtt kötött ki...). Ééés végre sor kerülhetett a hőn áhított jó félórás kádban tespedésre a kiscsajjal. Hamar elálmosodott, ágyba kéretőzött, és kijelentette, csak bugyi, pelus nem kell! Nagyon rég óta nem pisil már be éjszaka, de biztos ami biztos alapon azért ráadtam a pelenkát, lehet, hogy kellett ez a tegnapi, hogy végleg elhagyjuk?

Kíváncsian várom, hogy alakulnak az első Balatoni dagonya nélküli hétköznapok, mennyit emlegeti majd a strandot, és az ott szerzett élményeket!
























2013. július 10., szerda

Ha nyár, akkor tökfőzelék!

...akár fasírttal, akár pörkölttel, nekem legesleginkább bundáskenyérrel (gondolatnyi tej a tojásba alaptartozék!), mindenekfelett rengeteg kaporral, na és a végén három csepp ecettel!
Ahogy Panka mondja: Nnyamii!