Panka lázzal kínlódik három napja. Lassan másfél éves, és eddig – két kisebb taknyos időszakot leszámítva – nem volt beteg. Most sem az. Múlt héten megkapta a 15 hónapos korban esedékes védőoltás adagját, és most arra reagál a kicsi szervezete ezerrel. Három, négy nap magas láz, majd kiütések, és ezzel le is cseng a dolog. Ma már megjelentek a várva várt(?) pöttyöcskék is, túl vagyunk rajta! Enni nem nagyon kíván, nem is erőltetem, de azon kívül jól van, játszik, jön megy. Amivel kicsit másabb, és (bocs,de) boldogságosabb ez a néhány nap, az annyi még, hogy sokat bújik, simizget, puszilgat. IMÁDOM!
Azok a kicsi cuki pöttyöcskék azon az ééééédes arcon:
A fentiek kapcsán elgondolkodom az oltatni-nem oltatni dilemmán. Ilyenkor „irigylem” kicsit azokat, akik nem oltatnak. Nem jó lázasan látni ilyen kicsi gyereket.
Mondjuk én nem csinálok nagy ügyet ebből (sem). A lázat akkor csillapítom, ha nagyon magasnak érzem, a három nap alatt kétszer mértem, egyszer az elején, hogy tényleg-e, egyszer amikor rém magasnak éreztem, hogy legyen valami fogalmam, mégis mennyi az annyi…Sokszor segít, ha – főleg éjszaka – a hasunkon alszik, összebújunk, közösen jól kiizzadjuk (ezt a nagyokkal tapasztaltam).
Aztán eszembe jut amikor gyerekkorunkban a nővérem a mumpsz mumussal küzdött – többek közt ez ellen kapta most Panka a szurit – és akkor meg azt mondom, ez kismiska ahhoz képest.
Szóval, hogy oltatni vagy sem?
Nem tudnám egyértelműen eldönteni. Nagyon meggyőzőek az oltást ellenzők érvei is, sok igazság lapul meg ott is, de aztán, ha meg a másik oldalt hallgatom, oda is tudok adni egy pontot, úgyhogy nálam a kötelező az adandó. Semmiféle erre, meg arra adható ez meg az nem kell mellé. A legszükségesebbekkel beérjük, azt viszont igazi tudás hiányában - meg talán ismerve a pokoli procedúrát amivel jár – nem tagadjuk meg.
Ez az én hozzáállásom ehhez a dologhoz.
Egy ismerős anyuka elmeséléséből ismerem, milyen komoly harcok árán lehet oltásmentességet elérni. Ha azokban a nyugati országokban, ahol már nem kötelező, hanem választható az oltások zöme - ha nem mind - szóval, ha ott nem félnek attól, hogy valamelyik betegségből nagy járványok alakulnak ki, akkor én úgy gondolom, hadd dönthessen erről (is) szabadon, nálunk is, aki másképp gondolkodik. Az a néhány anyuka, aki nem adatja be a védőoltásokat, így sem fogja, mert végig játssza a játszmát, és ha hagyjuk, ne oltasson, aki fél az oltások hatásaitól, akkor sem fog véleményem szerint emelkedni lényegesen ezen szülők száma. Úgyhogy, én kicsit nagyobb szabadságot engednék, ne kelljen szegény anyukának a kicsivel való foglalkozás helyett áentéeszes küldöncökkel vacakolni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése