Komolyan nem értem, miért kell mindig, mindent újítgatni, akkor is, ha az eredmény ilyen borzalmas...Csak hogy más legyen?
Tévé maci helyett Maci tévé - hatalmas, merész újítás! A fenti kép pedig magáért beszél!
Azt hiszem, Panka lányom ezen sem fog felnőni...
Ez a mese téma amúgy is sokszor kiveri mostanában a biztosítékot nálam!
Kapunk mesekönyveket, ilyen-olyan alkalmakkor, mert ugye olvasni, mesélni jó! De nagy részük a "beleneolvassneki!" kategóriába tartozik, sikítva kérem a körülöttem levőket, ugyanis azokban maximum csak a képeket szabad nézegetni, felolvasni TILOS!
Hogy egy felnőtt mit olvas, az ő szabad választása! De gyerekkönyvek terén - lehet, hogy maradi vagyok? - igenis kellene valamiféle cenzúra, bármilyen keményen is hangzik! Mondjuk jókat lehet derülni a fent említett könyvek versikéinek olvasásakor, de ez csak egyszer poén!
Miért nem jók nekünk Weöres Sándor mondókái? Reich Károly rajzai? A tévé maci?
Miért kellenek helyette erőltetett idiótaságok, mikor ezek jól bevált, szép értelmes dolgok voltak?
Nem tudom.
Valaki?
Ja, és ha véletlenül találsz egy leporellót, régit, kedveset újra kiadva, akkor meg arra vigyázz, nehogy a gyerek forgatni akarja, mert saccperkábé öt kézbevételt él túl, utána atomjaira hullik, olyan silány minőség...
Ennyi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése