Pankás

Az év utolsó bevásárlására indultunk, mondom Pankának, hogy elmegyünk Zalaegerszegre, ha van kedve játszóházazhat, amíg mi a bevásárlást intézzük.

Természetesen díjazta az ötletet, majd megkérdezte:

- Ugye, vesztek nekem valamit?

- Mit szeretnél?

- Hát, valami játékot.

- Panka, most volt karácsony, egy csomó játékot kaptál. Egy ideig nem veszünk játékot.

Néhány másodperc gondolkodás után megszólal:

- Megyek, csinálok egy húsvétvárót.

Elvonul a szobájába, kis idő múlva kikiabál:

- Anya, ma hányadika van?

- Harmincadika

- Köszi!

Aztán újra csend, majd megjelenik ezzel:

Elsőre, úgy hirtelen nem fogtam fel, aztán hamar felfedeztem benne a rendszert.

Jobbról balra - senkitől nem tudja, milyen irányban kellene, nem tanítgatjuk ilyesmire - a négyzethálóban sorban a számok. Néhány fordítva, meg a hetes nincs áthúzva, emiatt elsőre egyesnek néztem.

Szerintem ez egy öt évestől zseniális! A kézzel rajzolt négyzetháló, a számok, minden!

A végén pedig egy kis húsvéti rajz.

Azért azt megkérdezte, szerintem ennyi nap elég-e húsvétig, majd miután megnyugtattam, hogy ez így tökéletes, azonnal kiikszelte a harmincast, és betette a vitrinbe, ahol a karácsonyvárója van évről évre.
Úgy gondolom, a harmincas után pár számot kifelejthetett, amiatt lehet a zsúfoltság, és imádom, hogy az ötvenestől kivirágzik minden, remélem, valóban így is lesz!