Az egész tegnapelőtt délután történt...
Sosem hittem volna, hogy ez így előfordulhat, megeshet, lehetséges, stb.
Szóval nyűglődik a kiscsaj, merthogy beteg, láza is volt, taknyos, egyszóval cefetül van, úgy dönt, pihenne egyet.
- Anya, kihozod a cuccaimat?
Ez a két rongyiból, a kispárnából, a takaróból és a cumiból áll.
Hozom az ágyából a cuccost, ki a kanapéhoz, mire totál felháborodott és nem enyhén hisztis hangon közli:
- A cumit ne!
Nem hittem, hogy jól hallok, hát visszakérdezek:
- Nem kéred a cumit?
- Nem!
- Miért?
- Mert leszoktam róla!
Ennyi.
Este még egyszer kérdeztem tőle, a válasz ugyanez volt, és azóta nincs cumi!
Hogy ez honnan jött, nem tudom, irányunkból nem volt nyaggatás, vagy sürgetés, és semmiféle nyomás...
Mondjuk cuki cumis volt, kizárólag alváshoz használta, nem lógott napközben a szájában, felkeléskor az volt a jele, hogy kész kezdeni a napot, hogy kitette a kiságyba, és előmászott.
Egy ceremónia, és korszak ezzel lezárult, de hogy ez így is megeshet!
Még mindig alig hiszem!
Annyira cuki! Imádom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése