2014. március 24., hétfő

Kirándultunk

Apa szabin volt, így útnak indultunk.
Ilyenkor sok mindent tervezünk, intézünk, ma is ez volt.
Először Körmend volt a cél, ahol szinte sosem járunk, és régóta tervben van, még karácsonykor nyertem itt a neten egy vásárlási utalványt egy kis használtcikk bolt jóvoltából, ideje volt elkölteni!
Egy rózsaszínű Adidas cipellőt találtam magamnak, Panka pedig hazahozta az immár harmadik kis Converse cipőjét. Hiába, no! Tudja!

A következő intézendőnk egy pár gyümölcsfa csemete, és némi ablakba szánt virág beszerzése volt.
Mivel tegnap este két órát kóvályogtunk a tesóban, Panka meg a játszóházában, egyéb beszerzendőnk nem volt, így nem a legrövidebb, és ezáltal leglogikusabb megoldásra törekedtünk. 
Meg van ugye az a különös vonzadalmunk a nagy víz irányába, úgyhogy elhatároztuk, Keszthelyen veszünk csemetéket!
Panka rögtön felvillanyozódott, ahogy ezt kitaláltunk, és a nagystrand lett az emlegetés fő tárgya.
Persze, hogy végigjártuk.

 Ja, hogy a lényeges dolgokat meg kihagyom? A cipőbolt mellett egy másik kis bolt előtt kik heverésztek egy kosárban? Na kik? Garfield és Tom! Szinte hihetetlen! Mintha Pankát várták volna.
És persze Tomnak meg kellett mutatni a strandot, Balatont, mindent! (Garfield most valahogy háttérben maradt...)
Végigjártuk, játszottuk a helyeket, aztán lettek gyümölcsfák, és csodaszép virágok is. 

Panka - nagy örömére - végre meghódította a Mekis játszóterecskét is, tavaly még nem tudott felmászni benne, most sikerült! 
Kicsit ettünk is, ha már ott jártunk, majd hazafelé az elmaradhatatlan nagy alvás, holnap pedig az ültetés.










2014. március 18., kedd

Egy nagy bejelentés...

Az egész tegnapelőtt délután történt...
Sosem hittem volna, hogy ez így előfordulhat, megeshet, lehetséges, stb.
Szóval nyűglődik a kiscsaj, merthogy beteg, láza is volt, taknyos, egyszóval cefetül van, úgy dönt, pihenne egyet. 
- Anya, kihozod a cuccaimat?
Ez a két rongyiból, a kispárnából, a takaróból és a cumiból áll. 
Hozom az ágyából a cuccost, ki  a kanapéhoz, mire totál felháborodott és nem enyhén hisztis hangon közli:
- A cumit ne!
Nem hittem, hogy jól hallok, hát visszakérdezek:
- Nem kéred a cumit?
- Nem!
- Miért?
- Mert leszoktam róla!
Ennyi.
Este még egyszer kérdeztem tőle, a válasz ugyanez volt, és azóta nincs cumi!
Hogy ez honnan jött, nem tudom, irányunkból nem volt nyaggatás, vagy sürgetés, és semmiféle nyomás...
Mondjuk cuki cumis volt, kizárólag alváshoz használta, nem lógott napközben a szájában, felkeléskor az volt a jele, hogy kész kezdeni a napot, hogy kitette a kiságyba, és előmászott.
Egy ceremónia, és korszak ezzel lezárult, de hogy ez így is megeshet!
Még mindig alig hiszem!
Annyira cuki! Imádom!

2014. március 14., péntek

Tavaszkodunk!


 Kitelepedtünk az udvarra az utóbbi napokban, juhéj!
Persze anyalény nem tud mindig a gyerekkel ott kinn lenni, a gyerek meg ezt kihasználva szökik ezerrel!
Csak a kapu fele tud, a "zárszerkezet" már rég nem fog ki rajta, de a fent látható csodás kék bálakötöző madzag eddig még hatásos volt. Most viszont rájött, hogy ha a zárat kinyitja, hiába a madzag, alul simán kituszakolja magát. Nagyjából másfél másodperc alatt. 
Jött a gondolkodó, aztán egy öv lett a nagy ötlet. Hozom is ki a szép tájbaillő színben pompázó cuccot, mire:
- Anya, az meg mi?
- A biztonságod, kislányom!
- Egy biztonsági öv?
:)
Cuki!
A homokban kizárólag mezítláb, sőt egyébként is, és két napja a medencéért könyörög. Ő így érzi a tavaszt.
Anya meg?
Nos, én meg rákattantam az első friss, zsenge zöldekre!
Egyik nap csalánfőzelék, a másik nap sóskamártás vad sóskából, aztán tépkedem a kis salátaleveleket a szendvicsbe, ma meg finom tojásos krumpli készült giga mennyiségű friss petrezselyemmel.
A kis nyírfa egy lemetszett ága alatti üvegbe csöpög a friss, éltető nedű, a virics, jártamban-keltemben lehúzintok egy felest.
Hát így!
(Apa meg lassan nyírhatja a füvet...)