2013. december 30., hétfő

Buli volt aprajafalván...

...avagy Bandi Cica játszóházában.
Panka nagyon élvezte, egy órát volt ottmaradósra,de kicsit még maradtunk mi is. Sajna a fagyasztott tesós bevásárlásos cuccok miatt siettünk, de így is egy újabb kellemes élménnyel tértünk haza.
Volt lufi, dizsi, buborék, és nyüzsi, ahogy ilyenkor az dukál! :)














2013. december 20., péntek

Panka három éves lett!

S hogy milyen egy hároméves?
Először is, most ő épp nem Panka, ő most John. Garfield gazdája. És ezt igyekszik mindig, mindenhol a tudtunkra adni!
Minap Benjamin járt nála, a szobában játszottak, mi, anyák kinn a kanapén cseverésztünk, és az alábbi minipárbeszéd nagyjából kétpercenként:
bentről: - Blanka!
kintről: - Nem Blanka, Panka!
bentről: - Nem vagyok Pankaaa!
Hát ilyen...
S hogy milyen még?
Egy tündér! gyönyörű, ügyes, vág az agya, hihetetlen poénokat szór,
tüneményesen csacsog, és imádnivaló!
Amíg vele vagyok...
De abban a pillanatban, hogy dolgom akad, kiereszti rejtett körmeit, és egy veszedelmes ördöggé válik.
Akinek mindössze néhány percébe telik az összes játékát a szoba közepére borítani, és még nagyjából félbe, hogy a ruháspolc tartalmát - hab a tortán - ráhalmozza. Nagyjából az utóbbi a szintidő egy földlabdás virágot a szőnyeg közepére placcsantani, vagy egy kellemes felmosás utáni elégedett pillanatomat megkoronázni, a macska felmosóvízbe való dobásával.
Idegszál szakad, anya üvölt, majd megpróbálja vízteleníteni a lakást, miközben apa és a macska a hajszárítóval küzd.
És akkor az a hirtelen, és hatalmas csend....
Elindulsz a szobája felé, és csitítgatod magad: - nem üvöltesz, nyugi, akármit is csinál!
És beérsz, és ott ül a szobában egy angyal (még a glóriát is látni véled a feje fölött), és kirakózik a szőnyegen, és bájos mosollyal megszólal: - nézd, anya, kettő kész, ezt is kirakom, jó?
És lehuppansz mellé, és végtelenül boldog vagy, hogy egy angyal anyukája lehetsz.
És eltelik egy újabb nap, és fáradtan ágybahuppansznál, de előbb betakargatod, elrendezed, miközben ő: - A másik rongyit kérem, a kispárnát ne oda tedd! A nagyrongyival takarj be! De az legyen alul! Ne tedd rá a macira a párnát!
A másik cumit akarom!
Mire megszólalsz: - Panka, nem vagy te egy kicsit rigolyás?
És jön a  válasz: - Nem vagyok Pankaaaaaaa!
Hát ilyen...














Fordított karácsony!

A karácsony, az ajándékozás, a keresgélés, a rátalálás, a boldog arcok látványa nagyon izgalmas, kedves dolog!
Hallani viszont az ehhez hasonló kesergéseket:
- Fogalmam sincs minek örülne.
- Mit vegyek neki, mikor mindene megvan?
- Adok neki pénzt, azon azt vesz, ami tényleg kell neki!
Nos nekik, és csak nekik kitaláltam egy jó játékot!
Érdekel? Na akkor figyelj!
Menj el karácsony előtt, bolyongj az üzletekben, és keresgélj! De most ne neki, hanem magadnak! Ahány embert megajándékoznál, annyi ajándékot vásárolj magadnak, és tegyék ugyanezt ők is! Csomagoljátok be szépen, tegyétek a fa alá, és a megszokott módon bontogassatok! Ez esetben nem neked, hanem neki fog meglepetést okozni, hogy mit is kaptál tőle! Ugyanúgy megvan benne az izgalom, a játék, az izgatott várakozás.
És ki tudja, lehet, hogy egy-két év fordított karácsony után, vissza is fordulhat a dolog! Nem nagyon gondolom, hogy volna, aki egy nem éppen eltalált ajándék után elmondaná, minek is örült volna inkább, csak van az a kis megjátszott öröm, aztán mehet a fürdőszoba polcára porosodni az ötszázhuszonharmadik testápoló, amit nem is használunk. Így viszont  ráérezhetünk, mi is az, amire mostanság vágyik a másik, hisz látjuk!
És jöhet a boldog arcok látványa, a "- Jaj, hogy ez nem jutott soha eszembe!" - felkiáltások, és a játék izgalma!
Nos? Mit gondolsz róla, kedves olvasó?

2013. december 13., péntek

Duma, duma, duma...

....mindig, mindenhol, mindenkinek, folyamatosan.... :)
Vagy épp a macskának olvas mesét...
Vagy az ilyenek:
Babákat pakolgatja, jönnek, mennek, egyszercsak hallom:
- Osztály, vigyázz!
Felkapom rá a fejem, és kérdem:
- Honnan szedsz te ilyen dumákat?
Mikor olyan egyértelmű:
- Hát a tévéből!
(a következő képen egy páncéloslovag látható)
Panka az ablakban bámészkodik.
- Anya nézd az a repülő, olyan csíkot húz, mint egy sárkány!
- Egyszer felülünk egy repülőre Panka, és elrepülünk a világ végére, aztán meg vissza, jó?
- Nem, anya, felülünk a repülőre és elrepülünk a teszkóba!

Kiskori csörgők, rágókák pakolgatása folyik, mesélem neki, hogy ezeket akkor rágcsálta, mikor  kinőttek a fogacskái, hogy könnyebben előbújjanak.
Rövid memorizálás, majd visszamondás:
- Akkor rágtam őket, mikor kinőttem a fogacskáimat.

Kezében egy narancssárga színes, ölében a macska:
- Átrajzolom a Kisztont(kis Tom) Garfieldre!




2013. december 8., vasárnap

Mikulásos

Még félig aludt, mikor felfedezte az ablakban a cuccokat.
Egész nap pakolgatta őket, csokik ki-be. Enni  nem nagyon, nem az a fajta szerencsére. :)
Hogy miért szerencsére?
Ilyesmi:
Épp kizúdított egy adag csokit, és egyéb nyalánkságot a kanapéra, és kellemesen ücsörgött a közepén, mikor megjegyeztem:
- Úristen, ki fogja ezt a rengeteg édességet megenni?!
Villámgyors volt a válasz:
- Te-he-he-he (cuki volt a hangsúly, el lehet képzelni)!
 Valamikor kora délután felfedezte, hogy Matyi szobájában is van valami az ablakban. Szerencse, hogy péntek volt, alig bírta ugyanis kivárni, hogy hazaérkezzen a tesó...






2013. december 3., kedd

Kiszton


Vagyis kis Tom, aki épp olyan őrült, mint mi.
Aki nem hiszi, nézze!
Egy Pankaduma, hogy még viccesebb legyen:
Bálinték érkeztek, Léda megjegyzi:
- Látom vettetek a cicának bolhanyakörvet.
Mire Panka:
- Nem bolhás! Teszkós!
(Kis segítség a poén kicsomagolásához: Panka megrögzött bolhapiacozó!)