Nálunk a karácsony évről évre megszokott forgatókönyv szerint zajlik. Az idei kicsit másképp alakult, Bálint és Léda szerették volna az első együttlakásos karácsonyukat a közös kuckóban kettesben tölteni, és mivel emiatt a szülinapi bulira viszont szigorúan összegyűjtöttem a kiscsibéket, Matyi is kimenőt kapott szentestére.
Apa miután becipelte titkosan a nagy fát, Pankával autóba ült, és elmentek a mamához. Mi Bencével pedig nekiálltunk az alkotásnak, gyönyörű, ezerszínű, csillogó-villogó karácsonyfát díszítettünk!
Eközben apa és Panka begyűjtötték anyut, és hazaindultak.
Minden remekül alakult, a vacsi az asztalon várta az érkezőket.
Reméltük, hogy Panka örülni fog a karácsonyfának, hisz hosszú várakozás, készülődés ráhangolódás előzte meg ezt az estét. Karácsonyváró kalendáriumot nyitogattunk, karácsonyi ünnepélyre mentünk, mindenfelé megcsodáltuk a már kihelyezett karácsonyi fényeket. De ezen a délutánon két helyen is találkozott karácsonyfával, Manci néninél és anyunál, és apa elmondása szerint ügyet sem vetett rájuk.
Aztán mikor belépett a szobába mégis megkaptam azt a cuki, rácsodálkozó arcot, amit reméltem!
Annyira tetszett neki a fa, hogy mikor első este, lefekvéskor eloltottam rajta a fényeket, addig szajkózta sírós hangon, hogy karácsonyfa, karácsonyfa, hogy fel kellett kapcsolnom a villanyt, lássa, a fa megvan, nem tűnt el!
Az ajándékoknak nagyon örült, kapott babaházat, könyvet, fa játékot...
Beszélgetés, vacsi, játszás, a forgatókönyv épp mint máskor... kicsit fura volt ilyen kevesen lenni, de ez most egy ilyen szenteste volt!
Karácsony másnapján mamánál és Manci néninél volt ajándékbontás, találkoztunk apa rég - illetve részben sosem - látott unokatestvéreivel, következő nap pedig Bálintékat látogattuk meg...
Aztán jöttek Nelliék, Móniék, egyszóval mindenki együtt volt, jöttünk-mentünk, és nagyon jól éreztük magunkat ezen a karácsonyon is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése