Ezeket az olajütés után visszamaradt pogácsákból őrlik, amiket vétek volna eltékozolni. Régen, amikor még csak a tökmagolaj készült, már akkor is nagy kincsnek számított horgászberkekben megszerezni a tökmagpogácsát.
Kaptam dió, mogyoró, lenmag és tökmag őrleményeket kipróbálásra. A mogyorósat azóta csócsálom, bele-bele eszegetek, nagyon finom csemege. Ezt és a diósat szándékoztam először valami kelt tésztában, kalácsféleségben a liszt egy részét kiváltva kipróbálni, aztán mégis a tökmagos lett a nyerő. Épp kenyeret készültem sütni ma, és gondoltam teszek bele egy kicsit. Az eredmény nagyon finom lett, szinte alig érződik benne, de mégis, tehát finom, de nem nyomja agyon a kenyér ízét.
És ha bárki kedvet kapna hozzá, tessék:
Tökmagos kenyér
Én a kenyérsütő gépben dagasztok, az alábbi sorrendben öntöm bele a hozzávalókat:
330 ml víz
1 evőkanálnyi olívaolaj
45 dkg finomliszt
10 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
1 púpos evőkanál tökmag őrlemény
2-3 kávéskanál só ízlés szerint
1 csomag szárított sütőélesztő
Ha a gép végzett a dagasztással, kiveszem belőle a tésztát, és átteszem egy jénai edénybe, lefedem, és betolom kelni az 50 fokra előmelegített sütőbe. Amikor szép nagyra kelt, felkapcsolom a sütőt 200 fokra, előkapom a kenyeret, a tetejét ízlésesen bevagdosom, egy kis vízzel megkenem, mindezt gyorsan, ne essen össze a tészta, majd vissza a sütőbe. Kb. 50 perc sülés után kész a kenyér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése