Janka és Léda az elmúlt hetet itt töltötték. Nagyon cuki volt újra egy kicsivel körülöttünk.
Imádtam a kis főzeléket csinálni, ahogy nemrég Pankának, teregettem a kis rucikat, amikbe nemrég Pankát öltöztettem.
A kiscsaj nagyon ügyes! A maga éppen ekkor betöltött nyolc hónapjával nagy biztonsággal közlekedik két lábon a bútorok mellett, ügyes az evésben, és a nagy társaság elviselésébe is egész jól belejött a végére!
Panka pedig nagyon érdekesen viszonyult hozzá, volt anyáskodó, aztán, ha megunta elvonult, zsigerből azonnal elvette tőle a játékokat (hiába,
mégiscsak egyke), majd rövid gondolkodási idő után szépen odaadta neki azokat, amikről úgy gondolta, Jankának valók.
Azt hiszem, Panka megszületésére sikerült egy millió+egyedik indokot is találnom most.
Benne vagyok a dolgokban, így talán jól tudok segíteni, ha kell, és nem mellesleg ha az unoka megérkezik, nem kell azon aggódni, mivel kösse le magát, csak bemegy Panka birodalmába. Úgy tűnt, a kiskonyha már most szerelem!
Jó volt, szép volt, rövid volt...
A nagy unokázásban azért sikerült ellőnöm háromszáz egy darab fotót, nem volt könnyű, de választottam néhányat:
